Kínai masszázs

Története az időszámítás előtti évszázadokba nyúlik vissza, a kínai orvoslásban etalonnak számító Sárga Császár Belgyógyászati Tankönyve már említést tesz róla. A masszázs a hagyományos kínai orvoslás szerves része, amelyet egyenrangúnak tekintenek az akupunktúrával, a Qi Gonggal, valamint a különböző gyógyító anyagok és gyógytáplálékok használatával.

Akárcsak az akupunktúra/akupresszúra esetén, a kínai masszázsnál is a meridiánokban áramló energia befolyásolása a fő cél, s ezáltal igyekeznek kiváltani további élettani hatásokat.A kínai masszázs egyik előnye az akupunktúrával szemben, hogy olyan pontokat is lehet kezelni, amelyeket tűvel tilos, másrészt olyan pácienseknél is alkalmazható, akik irtóznak a tűszúrástól.

A kínai masszázs főbb technikái

- az akupunktúrás pontok kézzel - elsősorban ujjakkal - történő kezelése
- a különböző masszázsfogások alkalmazása az izmokon és meridiánokon
- és a mobilizációs (izület kimozgató) technikák
A kínai masszázs tulajdonképpen egy masszázsfogásokkal és kimozgatásokkal egybekötött akupresszúrás kezelés.

Kínai masszázs terápia

A hagyomány és a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a kínai masszázs eredményesen alkalmazható mozgásszervi- és belszervi betegségek kezelésére, krónikus fáradtság és álmatlanság enyhítésére, de legalább ilyen fontos szerepe van a megelőzésben is.

A kínai masszázs célja

A masszázst - a hátterében álló taoista szemléletből kiindulva - alapvetően kétféle céllal lehet végezni, s ez mindig a páciens vagy az éppen kezelt testrész állapotától függ. Vagy erősíteni, serkenteni, tonizálni akarunk és ehhez Yang jellegű technikákat választunk vagy pedig visszafogni, szedálni, nyugtatni, korlátozni szeretnénk, amihez viszont Yin típusú technikákat használunk.

A kínai masszázs leírása túlnyomórészt Sárai Gábor: Alternatív mozgás- és masszázsterápia könyvéből való.